Tartalomjegyzék
A málna hegyvidékeken, erdős területeken, árnyékos tisztásokon vadon termő, sokfelé termesztett, ízletes gyümölcsű félcserje. A népies nevén „Boldogasszony csipkéje” hazánkban is őshonos növény. A Kárpátokban és előhegyeinek erdeiben számos őshonos gyümölcsfa található. Többek között a vadalma, vadkörte, berkenye, vadcseresznye, kökény, valamint a málna is. De a szamóca szintén a hazai erdőkben vadon termő, apró, kis piros bogyós gyümölcs. Ez utóbbinak a nemesített, termesztett változata a földieper.
Ebből a vadontermésből kezdtek a XX. század elején a málna fajták nemesítésébe és így folyamatosan egyre több kertben jelent meg az édes bogyót termő növény. E számos nemesítésnek köszönhetően a málna szezonja már nemcsak néhány hónapra korlátozódik. Ugyanis a folytontermő málnák egészen késő őszig érlelik friss gyümölcseiket.
Ennek ellenére a lekvár– és szörp befőzéséhez a legjobb időszak nyár közepe, amikor a málna fajták legtöbbje érik.
Málna jellemzői
A málna félcserje, vagyis vesszői csak két évig élnek. Az első évben kifejlődnek, a második évben pedig már virágot és termést is hoznak. A termések leérése után azonban elszáradnak. Ezeket azonban új sarjak pótolják.
Szárai kapaszkodók, hajlottak, 1-2 méter magasak. A szár kezdetben egyenes, majd a második évtől elágazó és ívelt. A levelek páratlanul összetettek, ezeket a termős ágakon három, a steril ágakon hét levélke alkotja.
A levelek színe zöld. Fonákjuk fehéres és bolyhos, csipkézett szélűek. Fehér virágai kis fürtökben állnak az előző évi hajtások leveleinek hónaljában.
Az égővörös gyümölcs összetett termés, a megnyúlt virágtengely körül elhelyezkedő csonthéjas termésekből áll. Rendkívül ízletes gyümölcse miatt számos nemesített változatát termesztik.
Bár hazánkban sajnos az ezredforduló óta folyamatosan csökken a termőterülete.
A málna melyik részét használjuk?
Nyáron az érett gyümölcsöt étkezési célra. De remekül fagyasztható és lekvár- szörp, pálinka, bor is készíthető belőle. Hatóanyagait a levelek tartalmazzák. Virágzáskor gyűjtik és árnyékos helyen szárítják.
Málna vitamin- és ásványi anyag tartalma
Mivel pedig rendkívül egészséges gyümölcs érdemes minél nagyobb mennyiségben feldolgozni belőle a szezonban. Rendszeres fogyasztásával számos betegség megelőzhető. C-vitamint, cukrot, szerves savakat, aromás anyagokat, cseranyagot, ásványi sókat és pektint tartalmaz. Frissítő, hashajtó, gyulladásgátló hatása is van. Mindezek miatt hatása a szervezetre – mely rendszeres fogyasztás mellett érvényesül igazán – igazán jótékony.
A málnalevélből készített tea, cukorbetegeknek, húgyúti bántalmakban szenvedőknek vizelethajtóként ajánlott. Méregtelenítő hatású, mely erős havi vérzés esetén is segít. De izzasztó teakeverékek fontos alkotóeleme is.
Külsőleg a levelek főzetéből készült borogatás bőrberepedés és aranyér ellen javasolt. Torokgyulladás esetén a gargalizálás – mind a főzettel, mind a termés kipréselt levével – hatékony segítség. A málnalevél főzettel való borogatás bőrgyulladás csökkentő, bőrnyugtatő hatású.
Habár a málna gyökere is tartalmaz gyógyhatású anyagokat, azonban használata nem terjedt el.
A finom gyümölcsöt folyamatosan használják desszertek, befőttek, aromás ecetek és likőrök készítéséhez.
Málna ( Polka ) – általános tudnivalók:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1lna
Vissza a kategória cikkeihez