Málna termesztése

A málna termesztése ősszel vagy tavasszal történhet. Ültetése és fajta kiválasztása előtt érdemes átgondolni az alábbiakat:

• mi a felhasználás célja
• értékesíteni is szeretnénk-e, vagy csak a család éves szükségletét biztosítani ezáltal
• mikor legyen betakarítva a termés korábban, később
• van-e a málna termesztésével kapcsolatos tapasztalat a földet illetően, volt-e ott korábban padlizsán, paradicsom, burgonya vagy szamóca

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a csemetéket hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

A málna fajták között megkülönböztethetünk:

• korai
• középkorai
• kései
• folytontermő fajtákat is

Hogyan történjen a málna ültetése

A málna ültetésére a legalkalmasabb az őszi időszak.  A málna a jó vízelvezetésű, kissé savanyú, szerves anyagokban gazdag talajt kedveli.  De szinte bárhol termeszthető hazánkban, ahol nem nagyon homokos a talaj. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét könnyen meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

A málna a kissé savanyú talajokat kedveli, a meszes talajban nem fejlődik jól.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Ha nem elég tápanyagdús, akkor adjunk hozzá szerves anyagokat, különböző értékes tápanyagokat. Ezt tehetjük úgy is, hogy az ültetését megelőző szezonban a termőterületére takarónövényzetet ültetünk.  Majd a szezon elmúltával a takarónövényzetet bedolgozzuk a talajba.

Ilyen takarónövény:

• a bársonyvirág
• a fehér here
• a hajdina
• a hüvelyesek
• a repce
• a lucerna

Ugyanis növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A málna betegségei is könnyedén átterjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A málna a magas szerves és ásványi anyag tartalmú talajban fejlődik igazán jól. Kiültetés előtt érdemes előkészíteni a földjét.

Málna ültetése

Már az ültetése előtt készítsük elő a talajt és válasszuk meg a helyét, mely szélvédett, huzatmentes, napfényes hely legyen. Számoljunk azzal, hogy a túlzott napsütést nem kedveli és támasztékot is kell mellé tegyünk, akárcsak az uborka, vagy a futóbab esetében. Jellemzően ősszel vagy kora tavasszal ültethetjük.

Kiskerti termesztésben főleg a töves művelés a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a tövek között előbukkanó sarjakat kézzel eltávolítják. Főleg a támrendszer nélküli vagy karós támrendszer mellett alkalmazott eljárás. 50X100 cm a sor- és tőtávolság.

Sövényművelésről akkor beszélhetünk, ha a növények az ültetvény második, harmadik évétől összefüggő sövényfalat alkot. Itt metszés alkalmával kerülnek eltávolításra a tövek között fejlődő sarjak. Itt 80X120 cm a sor-és tőtávolság. Kerítés mellé is kerülhet.

Málna ültetése lépésről – lépésre:

Legalkalmasabb időpont az ültetésére ősszel van: szeptember elejétől egészen a fagyok beálltáig lehetséges. Málna biokertben is termeszthető.

1. Készítsük elő az ültetőgödröt, mely kétszer olyan mély és széles legyen, mint a vásárolt konténer.
2. Vágjuk vissza a gyökereket egy kicsit, mely a jobb eredést biztosítja.
3. Helyezzük a növényt a gödörbe.
4. Halmozzuk rá a friss termőföldet.
5. Alaposan locsoljuk be.

Málna gondozása

A málna gondozása több odafigyelést igényel. Vízigényes növény, így érdemes gondoskodni az öntözéséről főleg a nyári nagy melegben. Mivel jellemző rá a gyomosodás, így szükséges a gyommentesítése is. Fontos, hogy a vesszőket is szükséges időnként megmetszeni. A támrendszerről is gondoskodni kell.

A málna termesztése és metszése – Kertbarátok – Kertészeti TV – műsor:

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1lna

Vissza a kategória cikkeihez