Tartalomjegyzék
A málna betegségei sem kímélik a bokrokat, ezért érdemes már a vásárlás és az ültetés során is számos tényezőre odafigyelni. A málna ugyanis rendkívül népszerű, egészséges gyümölcs, mely – gondolhatnánk, hogy – sok törődést nem igényel, hiszen a macik is ezt keresik az erdőszélen, ott pedig nem sokan törődnek vele. Ez azonban nem így van. Bár kedveli a nedves, hűvös helyeket, de a hazánkban honosított fajtái már sokkal igényesebbek éghajlat, talaj és gondozás tekintetében is, mint a vadmálna.
Málna webáruház vagy faiskola
Érdemes a csemetéket faiskolában vagy szaküzletekben beszerezni, ahol a felmerülő kérdéseinkre rögtön válaszolni is tudnak. Bár a webáruházak is számos kínálattal kecsegtetnek. A fajták képekkel és részletes termékleírásokkal segítik a látogatókat a döntés meghozatalában. A legtöbb helyen már regisztráció sem szükséges a vásárláshoz és a kiszállításban is tudnak segíteni.
Hová ültessük?
A málna bármilyen talajban megterem, de ajánlott nedves, tápanyagban gazdag és nem hideg talajba ültetni. Ugyan megterem az árnyékos, félárnyékos helyeken is, de édes, aromás bogyókat főleg napon érlelve fog adni. Ha nagyon nedves a talaj, érdemesebb magasabb domboldalakra ültetni, ha nagyon száraz, akkor gondoskodni kell az öntözéséről.
A málna termesztésére az 5,5-6,5 pH értékű talaj a legideálisabb. Igen ám, de honnan tudjuk, hogy milyen a mi kertünk talaja?
Talaj savassága
A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.
Hogyan tudjuk, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?
Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.
Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:
- a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
- a pH: 5 -> enyhén savanyú
- a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes
Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.
Talaj humusztartalma
A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.
Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A málna betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.
Több termésnek több a maradványa is, tehát a rendszeresen trágyázott és öntözött ágyásokban ezáltal is nő a talaj humusztartalma.
A málna betegségei
Rozsda
Tünetei a levelek alsó részén megjelenő vöröses-sárga, később fekete foltok. Ezek a levelek le is száradnak. Védekezni a beteg részek levágásával és elégetésével tudunk ellene.
Hajtások elszáradása
Abban az esetben fordul elő, ha gombás fertőzés támadja meg a hajtásokat. Jellemzően július, augusztus közepén, mikor kékes foltok jelennek meg a hatásokon. A hajtásvégek elszáradnak, a levelek lehullanak. Azonnal le kell vágni és megsemmisíteni a beteg részeket.
Szürkerothadás
Ebben az esetben a levelek szélein és a terméseken vattaszerű, szürke réteg jelenik meg. A levelek elfonnyadnak és rothadásnak indulnak. A beteg részeket – leveleket, szárakat, termést is – meg kell semmisíteni, mivel a betegség rendkívül gyorsan terjed.
Leptoszfériás betegség
A vessző pusztulását okozó betegség. Először belső szárszövetbarnulást okoz, majd már a kívülről is jól látható sötét foltok jelennek meg a vessző felületén. Jellemzően a növény alsó fél méteres magasságában. Olyan, mintha a vesszőket korommal vonták volna be. Sherpa készítménnyel érdemes védekezni ellene áprilistól május elejéig, még a virágzás kezdete előtt.
A málna kártevői
Málnavessző-szúnyog
A málna sarjakat és vesszőit károsítja. A nőstények a fiatal sarjak kérge alá rakják a tojásaikat. A kikelő – kezdetben áttetsző, majd rózsaszín vagy citromsárga 2-3 mm-es – lárvák pedig a kéreg alatti fás részeket szívogatják. Ezeken a sarjakon barna, besüppedő foltok keletkeznek. A sérülés következtében a vesszők fertőzésnek vannak kitéve, mely során akár vesszőpusztulást okozó kórokozók is megjelenhetnek a növényen. Akár ágelhalást is okozva.
Málna gubacsszúnyog
Jelenlétére a szárakon megjelenő karfiolszerű kitüremkedés utal. Ezen kártevők előrejelzése nem megoldott, a permetezés sem célravezető. Így érdemes a nyár végén már leérett vesszők tőből való levásásával és annak elégetésével védekezni. Annál is inkább, mivel a kivágott, de meg nem semmisített növényi részeken is áttelelnek a károsítók és következő évben visszafertőzik a növényt.
Málnasodrómoly
Már a rügyfakadáskor figyelni kell, mert már akkor kezdik a károsítást. A hernyók kezdetben a virággal táplálkoznak, majd a bütykökben téli álmot alszanak. Érdemes ezért az öreg ágakat kimetszeni és rovarirtószerrel permetezni. Vagy szulfátanabazinnal (0,15%) kevert szappan (0,4%) vagy mész (0,1 %) keverékével permetezni.
Mivel pedig a kártevők elleni védekezésben a kémiai módszerek használata szegényes és nem minden kultúrában engedélyezett, érdemes a növények jól megválasztott helyével védekezni. Ebben pedig a málna helyének a kiválasztása az elsődleges feladat. A málna a mérsékelten savanyú, jó vízgazdálkodású, üde, tápanyagdús talajokat kedveli leginkább. Ezen túlmenően a metszése elengedhetetlen.
Málna metszése és gondozása:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1lna
Vissza a kategória cikkeihez